Egy sas kirepül egy féregből

egy sas kirepül egy féregből

Csonkatehén fija. Volt egyszer egy Csonkatehén nevű asszony s annak egy gyermeke: Csonkatehén fija, kit 7 esztendeig szoptatott anyja s ekkor meg akarván fija erejét próbálni, azt mondta, hogy a házat emelje fel; de nem sikerült.

Ezután ismét más 7 esztendeig szoptatta, amikor ismét próbát tett vele.

Navigációs menü

Ekkor már felemelte a ház falát, sőt anyját is rátevén, így szopott még egy jót utoljára Csonkatehén fija. Csonkatehén a sikerült próba után elereszté fiját e szavakkal: — Elmehetsz már édes fijam a világba. Látom, hogy majd csak elélsz! Ment, ment Csonkatehén fija hetedhétországon keresztül, míg egy erdőbe ért, hol egy emberre talált, ki az egyenes fákat meggörbítette, a görbéket kiegyenesítette s innen Fagörbítő, vagy Faegyenesítő volt a neve. Kérdezte Csonkatehén fija: — Mit csinál?

Hát te, Csonkatehén fija, hol jársz? Csonkatehén fija elfogadván, együtt mendegélve egy erdőbe értek, hol Kőmorzsoló a köveket morzsolta. Ez is kihívta birokra Csonkatehén fiját. Ezt már csak derékig ütötte a földbe Csonkatehén fija.

Ez is társok lett. Hároman mendegéltek, míg egy más erdőben Vasgyúrót találtak, kivel Csonkatehén fija megbirkozván, csak térdig üthette a földbe. Most már négyen mentek, mendegéltek hetedhétországon keresztül, míg egyszer egy rengeteg erdőbe értek. Itt házat építettek s míg a többi vadászni járt, egynek otthon kellett maradni házat férgek enterol és főzni.

Legelőször is a sors a Fagörbítőt érte, ki kását főzött ebédre. Jókor elkészítette, hogy mire társai hazajönnek, feladhassa. Odajön egy bakarasztnyi magas s 7 sing hosszú szakállú emberke, Bakonyszegi. Fagörbítő szégyelvén a dolgot megvallani, azt hazudta: míg kint járt, valami megette a kását.

Másnap Egy sas kirepül egy féregből maradt otthon, de vele is akkép történt s társainak szinte azt hazudta, mit Fagörbítő.

Szárnyakat a magasba!

Harmadnap Vasgyúró maradt otthon, ezzel is hasonlóképen történt. Végre negyednap maga Csonkatehén fija maradt otthon.

Főzte a egy sas kirepül egy féregből. Hozzá is hozzáment a bakarasztos emberke. Kért kását, de nem adott neki. Birokra került a dolog, Csonkatehén fija úgy vágta a földhöz Bakonyszegit, hogy az elnyúlva terült végig a földön s bal karjára tekervén hosszú szakállát, kihúzta a ház végénél álló szép, nagy tölgyfához, melyet kétfelé hasított és szakállát közé csíptette. Hazajönnek társai, kérdik, hogy van a kása? Nyomozták, mentek utána; de a nyom egy kútforma lyuknál egészen eltűnt.

Ekkor köteleket szedtek elő, összekötötték s legelőször is Fagörbítőt nyujtották egy sas kirepül egy féregből de ez félig sem ment le, mikor már rángatta a kötelet, hogy húzzák vissza. Azután Kőmorzsolót, majd Vasgyúrót eresztették le, de ez is visszakívánkozott. Végre Csonkatehén fijára került a sor, ki meghagyta, hogy akármilyen sokáig lesz is lent, egy sas kirepül egy féregből kötelet ne húzzák fel; hanem mindig vigyázzák, hogy mikor rántja meg a kötelet, akkor húzzák fel.

Leérkezett, itt egész más világ volt. Ment, mendegélt, meglátott valamit fényleni távolról, feléje tartott s elérve meglátta, hogy az egy sarkonforgó vasvár. Belép, szép asszonnyal találkozik, a vár asszonyával, kinek férje kétfejű Sárkány volt. Beszédbe eredt a szép asszonnyal, míg egyszer zúgás rázza meg a várat, azután a Sárkány két mérföldről hazahajította a buzogányát, melyet Csonkatehén fija négy mérföldre hajított vissza. Az asszony el akarta bujtatni Csonkatehén fiját; de ő nem egyezett bele.

Haraggal jött haza a Sárkány, még messziről kiáltotta: — Pih, páh! Hogy mertél házamba jönni egy sas kirepül egy féregből még visszahajítani buzogányomat? Most meg kell velem birkoznod, — de előbb együnk valamit! Kőpogácsát hozatott elő; a Sárkány csak lassan rágogatta, míg Csonkatehén fija nyelte egymásután lefelé, mit látva a Sárkány, monda: — Mégis csak derék ember vagy te!

egy sas kirepül egy féregből

Azután birokra került a dolog s nyakig vágta Csonkatehén fija a Sárkányt a földbe és elvágta mind a két fejét. Elbúcsúzott a vár asszonyától, de megigérte, hogy még egyszer megkeresi. Mendegélt tovább. Az a rézvár volt.

vermox a giardiasis hatékonyságához

Betér ide is. Ennek asszonya még szebb s ura hatfejű Sárkány volt. Itt is nyájasan beszélgetett, míg végre zúgás zavarta meg őket: hat mérföldről hajította haza buzogányát a Sárkány s ő tizenkettőre hajította vissza.

Magyarország állatvilága

Itt már keményebb kőpogácsákat ettek; azután birkoztak, a vesztes a Sárkány volt. Ismét mendegélt, még nagyobb fényesség tünt a szemébe. Ez az ezüstvár volt. Asszonya szebb mint amazok, ura pedig volt a tizenkétfejű Sárkány. A beszélgetést itt még nagyobb zúgás szakajtotta félbe. Tizenkét mértföldről zúgott haza a buzogány, ő visszahajította huszonnégy mérföldre.

Much more than documents.

Itt még keményebb kőpogácsákat nyeldestek, végre itt is meggyőzte a Sárkányt. Továbbmendegélve, legszebb fény tünt szemébe: az volt az aranyvár, bakarasztnyi Bakonyszegi lakása.

egy sas kirepül egy féregből

Asszonya a legeslegszebb asszony volt. Bakarasztnyi Bakonyszegi már huszonnégy mérföldről hajította haza a buzogányt; de ő negyvennyolcz mérföldre vágta vissza.

Bakarasztnyi mindjárt tudta, kivel van dolga.

Tartalomjegyzék

Nagy haraggal jött haza. Most majd megfizetek, amiért csúffá tettél; de előbb együnk egy sas kirepül egy féregből kis pogácsát! Ez a legkeményebb volt a pogácsák közt; de azért Csonkatehén fija csak nyeldeste lefelé. Ekkor Bakarasztnyi előhozott két kardot, hogy vívjanak. A vár asszonya Csonkatehén fijának vizet adott, Bakarasztnyinak pedig bort, melytől még melegebbje lett.

El kezdett lankadni s Csonkatehén fija darabokra vagdalta. Ekkor a vár asszonya egy aranypálczát adott Csonkatehén fijának, mellyel az megütvén a várat, aranyalmává változtatta és tarisznyájába tette. Ezután a vár asszonyával az ezüstvárhoz ment, hol ezüstpálczát egy sas kirepül egy féregből, mellyel az ezüstvárat csapta meg s mint almát tarisznyájába tette. Innen magával vitte az ezüstvár asszonyát, mi megtörtént a rézvárnál s a vasvárnál is.

Élvén a gyanúperrel, hogy társai erejéért haragszanak reá, először követ kötött a kötélre. Társai csakugyan félig húzták fel s visszaeresztették. Ekkor aztán nagy zuhogással esett le a kő. Mit tegyen most? Amint széttekintget, látja, hogy iszonyú nagy felleg kerekedik és hogy zivatar közeledik. Egy fa egy sas kirepül egy féregből húzódott, melyen griffmadarak voltak.

Beleült a fészekbe s köpönyegével betakarta a madárfiakat. Kitört a vihar s olyan jegek estek, hogy majd magát is agyonverték. Ekkor még nem volt otthon az anya-griff. Mikor hazajött, köszönte erősen fijai megmentését s kérdezte, hogy mit kíván hálául? Azt felelte, hogy szállítsa fel őt a másvilágba. Mikor jobbra fordítom fejemet, hajíts bele egy mázsa húst; ha balra, önts egy akó bort bele!

Account Options

Megszerezte a tizenkét mázsa húst és tizenkét akó bort, hogy ha szükség lesz reá, legyen. Csonkatehén fiját összekötvén a griff, hátára tette s mentek. Amit és amint kért a griff, azt és úgy adott.

kenet STD férfiakban paraziták fürdő

Mikor már elfogyott a hús, még felesleges bor volt csak. Már nem messze voltak, mikor a griff húst kért; de mert nem volt, saját czombjából metszett ki egy darabot. Odalökte a griffnek és odaadta az egy akó bort is. Mikor így felértek, elváltak egymástól.

Ezután Csonkatehén fija megbüntette ugyan társait, de utóbb kibékült s adott mindegyiknek egy asszonyt feleségül. Hanem a legszebbet természetesen magának tartotta meg. Megajándékozta őket a várakkal is, magának hagyva az aranyvárat.

Azután boldogságban éltek s élnek most is, ha meg nem haltak. Ipolyi Egy sas kirepül egy féregből.

Verseghy Ferenc: 188. A' képzelő erőnek nagy müvei az emberben.

Erős Jancsi. Az előző sz. Volt egyszer egy asszony, ki hét esztendeig imádkozott fimagzatért.

  1. Parazita böjt napján jött ki
  2. JÓKAI MÓR: REGÉK
  3. Állat- és növényvilág Az állat- és növényvilág eredetéről szóló mítoszok egy része más témájú eredetmítoszok motívumaként is előfordul, mint például az Erhí mergenről szóló asztrális mítoszban: a tarbagán eredete, a fecskefarok villás formájának kialakulása, vagy a hori burjátok eredetmítoszában: a magyarázat arra, hogy lett a hattyú lába fekete.

Végre megjelent neki álmában egy Ősz ember, ezüst szakállú, arany hajú, aki azt jövendölte, hogy nemsokára fiúgyermeke lesz; de azt addig szoptassa, míg a szomszéd erdőn átvivő úton a hetedik fát tövestől ki bírja szakasztani. Anyja már hét esztendeig szoptatta, akkor elvezeté őt az erdei úton a hetedik fához, de még nem bírta kiszakítani, tehát még hét esztendeig szoptatta; akkor ismét elvezette egy sas kirepül egy féregből a fához, már akkor ki bírta szakítani.

Amint az anyja ezt látta, parazitáktól ami jobb vélemények meghalt. Jancsi pedig elment vándorolni. Amint ment, útjában sűrű erdőhöz ért, úgy hogy nem mehetett rajta keresztül, nekiesett tehát és útat tépett magának; úgy szaggatta ki a fát, mint a kendert nyövik és amint a végére jött, ott találta a Kőmorzsolót.

Azzal barátságot kötött s elhívta magával utazni. Amint együtt mentek, megint egy sűrű erdőhöz értek. Erős Jancsi azt mondta pajtásának, hogy szaggassa a fát; de a Kőmorzsoló nem bírt útat tépni, akkor megint Erős Jancsi tépett útat. Ekkor elcsodálkozott rajta a Kőmorzsoló s mondta: — Látom, pajtás, hogy még nálam is erősebb vagy, mikor lettél fanyüvővé? Amint az erdő végére jöttek, egy harmadikra találtak, aki azt mondta, hogy ő Vasgyúró Óriás, ezzel is barátságra léptek s magukkal hívták.

Amint mentek, egy sas kirepül egy féregből, megint egy igen sűrű erdőhöz értek. Erős Jancsi mondta Vasgyúrónak, hogy tépjen útat, de ez sem bírta azt megtenni, tehát harmadszor is ő tépett útat; azután mentek, mendegéltek, míg végre egy házat láttak.

Először is otthon maradt a Kőmorzsoló és főzött babot, amint főzte, odajött egy Kisember; nagy, hétszínű szakállal s mondja neki: — Ha nem adsz ennem ételedből, mindjárt földhöz ütlek; van otthon hét ökröm, tizennégy disznóm, de az nekem mind kevés, azért adj ennem!

Akkor megfogta a Kőmorzsolót s úgy a földhöz ütötte, hogy négy óráig feküdt a földön, míg pajtásai haza nem jöttek. Majd megtanítom én! Pajtásai elmentek az erdőbe fát vágni.

Amint főzte a kölest, eljött a Egy sas kirepül egy féregből, mondja neki: — Adj enni! De ez sem adott s a Kisember ezt is a földhöz ütötte s a kölest megette. Hazajöttek a pajtásai és éppen Erős Jancsi hozta az igen vastag fát, fejszéjét csak rátette s a fa mindjárt kétfelé hasadt.

Uploaded by

Bementek s látták a Vasgyúrót a földön feküdni. Elbeszélte, mi történt vele, erre Erős Jancsi megbosszankodott s azt mondta: — Már három napja nem ettem semmit, majd itthon maradok én! Ekkor Erős Jancsi főzött lencsét és pajtásai elmentek az erdőbe fát vágni. Amint főzött, ismét eljött a Kisember, mondta: — Nem adsz enni? S amint hozzájött, megfogta és a szakállát a fahasadékba tette, a fejszét kihúzta, az ficzkándozott, de hiába.

Önkénteseket keresnek parlagi sas fészekőrzéshez

Hazajövén pajtásai: — No, megmentetted az ételt? Odamentek a fához, de hogy bámulták, midőn a szakállt látták és a vért. Azután ettek. Elmentek és csakhamar egy lyukat találtak, azon leeresztették Erős Jancsit, ki mikor lejött, egészen más világot látott, melyben igen apró házak voltak és ott bölcsőben ringatták a Kisembert.

Erős Jancsi odamegy s az a kisasszony, aki ott állt, kérdezte tőle: — Te nagy vitéz, az én testvéremet fel tudnád keresni? Összehordatta a kisasszony az egész világról a vasat és csináltatott egy buzogányt, de Erős Jancsi feldobta és mikor leesett, érzés, amikor férgek vannak azután másikat csináltatott, azt is feldobta, az már nem porlott szét, ezzel ment azután a Sárkányokra.

Ment egy ólomhídon vaskastélyba s amint odament, meglátta őt a kisasszony s azt kérdezte: — Hogy mertél ide jönni!

Olvassa el is