Széles galandféreg-rögzítő szervek, Szarvasmarha szalagféreg- rögzítő szervek, Galandférgek

Parazita rögzítő szervek

A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát. Kifejlett példányaik gerinces végleges gazda bélcsatornájában, ezzel szemben a lárvák köztigazdában pl. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége. Lehetnek rajta szívógödrök, szívókák, ormányok, horogkoszorú rostellum és tüskék.

Ascaris rögzítő szervek

A test ízeinek számavagy akár több ezer is lehet. Az egyes ízek működése meglehetősen önálló, a többi ízétől független működés — eltekintve a kültakaró, az idegrendszer és a kiválasztórendszer összerendezett működésétől.

Egy kifejlett galandféreg tehát a nyak által ivartalan bimbózással létrehozott egyedek összekapcsolódott füzérének is tekinthető. A galandférgek kültakarója összetett felépítésű, intézkedések a fascioliasis személyes megelőzésére többféle funkciót is ellát.

Széles szalag rögzítő szervei. Belső női nemi szervek

Az állat a teljes testfelületen keresztül, diffúzan táplálkozik, főként szénhidrátokat szív föl a bélnedvből. A légzés szintén diffúzan zajlik, és mivel az állat oxigénben szegény élőhelyen él, főként anaerob jellegű.

Kültakaróhoz kapcsolódó mozgásszerv a bőrizomtömlő.

Rendszerint hímnősek, ivarszerveik is ízenként ismétlődnek. Gyakran jellemzi őket a szekvenciális hermafroditizmus, illetve ennek a proterandrikus formája: az egyes széles galandféreg-rögzítő szervek előbb a hímivarszervek működnek, később, további fejlődés után ezek visszafejlődnek és a női ivarszervek aktivizálódnak.

Önmegtermékenyítésre és kölcsönös megtermékenyítésre egyaránt képesek.

A testen a fejtől egyre távolabb jutó ízek egyre növekednek, és ivari folyamataik is egyre előrehaladottabbak. Az érett petéket tartalmazó, ún. A végleges gazdából kijutó petéből először egy alkalmas köztigazdába kell jutnia, ezek gyakran planktonszűrő, vagy talajban, trágyában fejlődő fajok.

Egyes fajok fejlődési ciklusában két köztigazda faj is váltja egymást.

Bevezetés az állattanba

A köztigazdában való növekedés, fejlődés és ivartalan szaporodás után a lárva végleges gazdába jut. Gazdacseréjük rendszerint az adott élőlénytársulás egy predátor-préda táplálékláncához illeszkedik, a végleges gazda tehát megeszi a fertőzött köztigazdát. Végleges gazdáikra nézve sokszor erősebben specifikusak, mindössze kevés, közeli rokon gazdafaj alkalmas kifejlődésükhöz.

A köztigazdákra nézve azonban kevésbé specifikusak.

Bika szalagféreg vélemények. Felnőtt bika szalagféreg

Ismertebb fajaik[ szerkesztés ] Ha a széles galandféreg Diphyllobothrium latum vízben úszó lárváját kandicsrák Cyclops spp. Végleges gazdái halevő emlősökolykor akár ember is lehet. A nyolc méternyi állat több ezer ízből áll.

Magyarországról valószínűleg már évtizedekkel ezelőtt kihalt. A peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba, majd bekerülhetnek egy alkalmas köztigazdábatehát marhába, disznóba, melyben borsóka lárvává alakulnak. A kifejlett széles galandféreg-rögzítő szervek egy a köztigazdát elfogyasztó húsevő ragadozó vagy dögevő emlős, például az ember vékonybelében él, és több méteres hosszúságot is elérhet.

Az utóbbi faj petéje is képes fertőzni az embert, akkor a lárva az emberi izomzatban vagy agyban fejlődik ki.

Szarvasmarha szalagféreg- rögzítő szervek

Néhány faj nem a ragadozó-préda, széles galandféreg-rögzítő szervek ehhez hasonló alternatív széles galandféreg-rögzítő szervek úton fertőz.

Így például a Moniezia expansa lárvája mikroszkopikus széles galandféreg-rögzítő szervek talajlakó atkában fejlődik, melyet a legelő juhmint végleges gazda véletlenszerűen fogyaszt el. Az uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninum petéit bolhalárvák eszik meg. Ha a kifejlett bolhát aztán egy alkalmas végleges gazda, például kutyaróka vagy macska a szőrzetét tisztogatva megfogja és lenyeli, kifejlődhet benne az ivarérett állat.

Számos más galandféregfaj ismert a Kárpát-medencébenezek többsége a vadon élő állatok élősködője.

Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] 1. Edelényi B Galandférgek I. Cestoidea I. Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest.

Galandférgek

Kotlán SKobulej T. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Rózsa L Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja.