Szitakötők és paraziták bennük

Brehm: Az állatok világa / 2. rend: Változatosfejlődésűek (Digenea)

szitakötők és paraziták bennük a kábítószer-gyártó hivatalos weboldalának ára

A feji szívóka nyílása összeesik a szájnyílással. Kapaszkodó horgaik s kifejlett korukban látószerveik nincsenek.

A Digeneák kivétel nélkül belső élősködők, melyek nem ritkán súlyosan is megbetegítik gazdáikat. A fiatal fejlődési formák gerinctelenekben, leginkább csigákban élnek, ivarérettségüket pedig különböző gerincesekben, s ezek közt egyes háziállatokban, szarvasmarha galandféreg üreg az emberben is elérik.

Fejlődésüknek legszembetűnőbb sajátossága az ú. Ezek a biológiai sajátosságok biztosítják a digenetikus mételyeknek, mint belső élősködőknek elterjedését, végeredményképpen pedig fajaiknak fennmaradását. A belső élősködőknek ugyanis szemben a külső élősködőkkel, sokkalta körülményesebb azt a gazdát megtalálniok, amelyben teljes fejlettségüket elérhetik.

A szántóföldi és kertészeti növények kártevői

Jóllehet minden hogyan kezelik a pinwormokat felnőtteknél egyed rendszerint nagyszámú petét rak le s ezek rendszerint olyan aprók, hogy elterjedésük könnyűszerrel történik, az így keletkező utódoknak száma mégsem olyan nagy, hogy további fejlődésük, illetve végérvényes gazdájukba való jutásuk könnyűszerrel biztosítva volna.

Sokkalta nagyobbak az esélyek, hogy a magzatok, illetve az ezekből fejlődő lárvaformák bizonyos hányada tényleg ráakad arra az állatra, amelyben végleges fejlettségét eléri, ha a petékből kikerülő álcáknak megvan az a képességük, hogy ivartalanul szaporodjanak s ilyen módon tetemesen megnövekedjék azoknak a lárváknak a száma, amelyek életcélja az, hogy fajuknak megfelelő végleges gazdát keressenek. Lássuk most már azt, hogy az említett ivadék- és gazdacsere útján való fejlődés hogyan folyik le a leggyakrabban.

Az ivarérett mételyek petéket raknak, amelyek a gazdából a külvilágra jutnak. Kedvező körülmények meleg, nedvesség közt a petéből álca bújik ki, mely gyakran megnyúlt, ritkábban körtealakú testtel, az egész testre vagy annak csak egy részére terjedő csillós ruházattal van ellátva.

Paraziták a szervezetünkben: mikor gyanakodjunk? - HáziPatika Paraziták ízületek kezelése

Az esetek nagyrészében feltűnik benne a csökevényes látószerv vagy x-alakú szemfolt. Ez az álca, melynek tudományos neve miracidium, csillangói segítségével vízben élénken úszkál, míg valamely csigára nem akad, amelybe behatol. A csiga testébe jutva, leveti csillangós köntösét, megszélesbedik s zsákszerű tömlővé, a dajkának vagy tudományosan sporocystának nevezett lárvaformává alakul át.

A sporocystának alakja változó, gömbölyded vagy tojásdad s sem szívókával vagy szájnyílással, még kevésbbé bélcsatornával vagy külső testfüggelékekkel nincsen ellátva. Belsejében szűzen, meg nem termékenyített csirasejthalmazokból egy új nemzedék keletkezik parthenogenesis útján, melynek egyedeit felfedezőjük s első leírójuk, Redi Francesconeves olasz természetbúvár után rediáknak nevezzük.

a torka nem fáj, de rossz lehelet paraziták az emberi izmokban tünetek kezelése

A rediák teste hengerded, elül rövid csúcsban, hátul megkeskenyedő farokban végződik s úgy külső alakjuk, mint szerveződésük tekintetében határozottan fejlettebbek, mint szülőnemzedékük, a sporocysták. Jellemvonásaik közül megemlítendő a test közepe mögött látható két kurta oldalnyújtványuk, továbbá a test elülső harmadán túl érő emésztőcsatornájuk, mely elül izmos szívókkal és ezzel egybeeső szájnyílással kezdődik.

A rediák gyorsan növekednek s testükben ugyancsak szűzszaporodás útján újabb nemzedék éled; ezek ismét rediák, ez esetben ú.

A cercariák a tulajdonképpeni, alkalmas gazdában ivarérett métellyé fejlődő mételylárvák. Ezek az eddig említett nemzedékeknél jóval fejlettebb szervezetük, külső és belső bélyegeik alapján sok hasonlóságot árulnak el a szitakötők és paraziták bennük mételyekhez.

Szívókáik alak, nagyság és helyeződés tekintetében azonosak a kifejlett mételyekben található hasonló szervekkel, emésztőcsatornájuk pedig rendszerint megközelíti vagy teljesen visszatükrözi a kifejlett mételyek emésztőcsatornája szerkezetét.

Hasonlóképpen magas fejlettségű s éppen ezért a faj meghatározására felhasználható bélyeg a kiválasztórendszerük.

hogyan láthatja, hogy férgei vannak pasziánsz egy gyémánt

Mindezeken kívül azonban olyan szervekkel is rendelkeznek, amelyek csupán ideiglenes életűek s azért ezeket provisorikus vagy lárvaszerveknek is nevezhetjük. Ilyenek: a szemfolt, a befúródást elősegítő, mozgatható tőr iphidiummely a test elülső végén a szájnyílás körül helyezkedik el, továbbá a különböző célt szolgáló mirigyek s azok vezetékei, végül a test hátulsó végéhez mintegy odatapasztott, igen élénk mozgásra, vízben való úszásra, szilárd tárgyakhoz való odatapadásra alkalmas, úgy alakját, mint szerkezetét is tekintve, igen változatos kialakulású szerv, melytől nevüket is nyerték, az ú.

Ragadozó atkák — Gamasida A fitofág rovarok szaporodásának gátjait mindenekelőtt természetes ellenségeik jelentik.

Ez utóbbi szerv birtokában e lárvákat eléggé találóan az ebihalhoz hasonlíthatjuk. Amikor ezek a lárvák bizonyos fejlettségre szert tesznek, szülőanyjuknak, a rediák testének elülső végén lévő nyíláson át kibújva, alkalmas pillanatban kivándorolnak a csiga testéből.

A kirajzás a mételyfajok szerint más és más időben történhetik. Egyeseknél a friss víz, napsütés az, ami a kirajzásra ingerül szolgálhat. Más fajoknál – a vérben élősködő Schistosomum-fajok egy részénél – ellenkezőleg, éj idején történik a kirajzás, ami sajátszerűen összhangzásban van végleges gazdáiknak a vízben, főleg nappali vagy ellenkezőleg, éjjeli órákban való tartózkodásával.

A csigákból kijutott cercáriáknak további sorsa változó s szorosan függ össze az egyes mételyfajok ama sajátságával, hogy fejlődési körükben csupán egy, vagy pedig esetleg egynél több köztigazdára van-e szükségük.

A szántóföldi és kertészeti növények kártevői | Digitális Tankönyvtár

Az első esetben a kirajzott cercáriák rövidesen különböző élő és élettelen tárgyakon, füveken, növényeken, csigaházakon stb.

A másik esetben evezőfarkuknak s egyéb ideiglenes szervüknek tőr jó hasznát veszik a második köztigazdának megkeresése, illetve abba való befurakodásuk alkalmával. A második köztigazda szerepét különböző gerinctelen állatok, jobbára vízirovarok, de nem ritkán alsóbbrendű gerinces állat hal, békaporonty, gyík, kígyó stb.

Ezek valamelyikébe behatolva, hasonló módon, mint az első esetben, szitakötők és paraziták bennük s betokolódnak.

Férgek ízületi kezelése

Ilyen helyzetben jó szerencséjüket várják, hogy gazdájukkal vagy annak egyes részeivel együtt a végleges gazdába juthassanak, ahol végre fejlődésüket befejezhetik, illetve ivarérettekké válhatnak. Ha a véletlen úgy akarta, hogy ez bekövetkezzék, akkor a végleges gazda emésztőnedvei feloldják a tokot, amelyen belül tartózkodtak, a fiatal métely kiszabadul magaalkotta börtönéből s gyors iramban iparkodik végleges tartózkodási helyének bél, máj, tüdő stb.

Ide jutva, csakhamar elérik ivarérettségüket, petéket termelnek, amelyek a gazda testéből kiürülnek s így alkalom nyílik arra, hogy a vázolt fejlődési kör újra kezdődjék.

Métely-lárvák: cercariák.

A peték a külvilágra jutnak, 2. Sehol az állatországban a fejlődés ezen bonyolult menetének, a többszörös alakváltozással metamorphosis és többszörös nemzedékváltással metagenesis kapcsolatos szitakötők és paraziták bennük mását nem találjuk. A mételyeknek ezidőszerint ismert, sok százra menő fajai közt számos olyant is találunk, melynek fejlődésmenete, bár lényegében véve hasonló módon folyik le, mégis a részletekben említésreméltó sajátosságokat árul el.

Ilyen egyebek közt a már régen ismert Leucochloridium macrostomum néven ismert, különböző éneklőmadarakban élősködő mételynek a fejlődése. Maga a kifejlett, ivarérett métely már több mint esztendeje ismeretes, míg sajátszerű lárváját Carus mintegy 50 esztendővel ezelőtt Leucochloridium paradoxum néven írta le.

Gyógyszer mindenféle férgek ellen

Az ivarérett métely petéi a fertőzött madarak ürülékével a külvilágra, jobbára állóvizek és patakok partján lévő növényzetre kerülnek. Ilyen helyeken a parti növényzetnek gyakori vendége egy apró csigafaj, melynek neve Succinea putris.

Ez az apró állatka a növények levelével táplálkozik, ezeknek felületét apró szájszerveivel végigszántja és e közben a levelek felületére véletlenül jutott mételypetéket is lenyeli. A petékben rejlő magzatok a csiga testében igen különös alakú és parazita kezelés böjttel színeződésű csiratömlőkké alakulnak át, melyekben farkatlan cercáriák nagy tömege fejlődik. A fejlődésnek sajátos mozzanata az, hogy ezek a cercáriák hurkaszerű tömlőkben a csigának a szarvába hatolnak és ezeket feltünően megduzzasztják.

Természetvédelmi kezelés | adatlap-allatok

De nemcsak alak és nagyság tekintetében változik meg a csigának a szarva, különlegesen feltünővé válik ez színeződése kialakulásában is. A cercáriákat tartalmazó tömlő elülső fele zöldes és fehéres színűen sávozott, csúcsa pedig barnás árnyalatú.

A csiga a szarvának ez a tarkázottsága és sajátszerű duzzadt alakja, valamint a tömlőnek időnkénti összehúzódása és kinyúlása okozza, hogy a rovarokra vadászó madarak valóban rovarálcáknak nézik a csiga megváltozott szarvát és mohón felfalják ezeket, nem sejtve azt, hogy ezáltal táplálék helyett, nem ritkán tetemes számú, kellemetlen élősdit juttatnak szervezetükbe.

A belső élősködőként ismert mételyek csoportjában kétségtelenül egyike a legfontosabbaknak és legismertebbeknek az, mely, mint egyes háziállataink igen gyakori élősködője és nem ritkán súlyos megbetegedésnek okozója közismert, az ú.

Élősködők: Bélféreg tünetei

Kétségtelenül állítható, hogy ez a mételyfaj az állattartó gazdáknak már régi idők óta óriási veszteségeket okozott. Hisz az idevonatkozó adatok szerint, melyekről Leuckart R. De hasonló veszteségek érték a gazdákat Európa más országaiban is.

Hasonló arányú veszteségekről szólnak az egykorú feljegyzések Franciaországból, sőt más világrészekből is, pl. Hazánkban ez a métely juhok, szarvasmarhák, részben vadon élő kérődzők, nyulak stb.

Ennek ellenére, az szitakötők és paraziták bennük hivatalos adatok szerint ezekben az években több mint szarvasmarha, juh pusztult el részben kényszervágásra került mételykór következtében.

Olvassa el is